„Mi lenne ha?” Az élelmiszeriparban és az italgyártásban

A jelenlegi helyzet

 

A megnövekedett fogyasztói kereslet, a szigorú biztonsági és táplálkozási irányelvek, a hatékonyság növelése iránti folyamatos törekvés miatt az élelmiszeripari és italgyártó vállalatok fokozott nyomás alatt vannak, hogy hogyan újítsák meg gyártási folyamataikat. Ennek kulcsa a modellezés - „hogyan lehetne jobban csinálni a dolgokat”, miközben növeljük (és nem kockáztatjuk) a hatékonyságot, a termelést és hogyan javítsuk az eredményeket.

Ennek jelenlegi módszerei elsősorban emberi megérzéseken alapuló becslések és táblázat alapú számítások.

Bármilyen modellek, események, előrejelzési becslések, számítások kidolgozhatóak Excel alapon, azonban az ilyen determinisztikus folyamat kezelés esetén nagy a hibák előfordulásának lehetősége. Ez a fajta tervezési megoldás gyakran emberi hiba miatt fordul elő, nem képes rugalmasan alkalmazkodni a változó eseményekhez és a rejtett, mögöttes logikához, amelyet csak néhány szakértő ért. Ezek a tényezők kifejezetten kockázatossá teszik a vállalati folyamataink működtetését, életben tartását, sokszor akár még a vállalatunk létét is.

Figyelembe véve a kulcsfontosságú változók számát, amikor például egy élelmiszeripar gyártási folyamatát vizsgáljuk - a változók alapján kiadódó számítások nagy száma messze meghaladja a legtöbb egyén, vagy akár az Excel statikus alapon működő „modellező” képességeit. Amint a vállalkozások és a folyamataik összetettebbé válnak, az egyszerű termelési egyenletek is megváltoznak. Ezek figyelmen kívül hagyása és a megoldás megtalálásának módját leegyszerűsítése, kritikus következményekkel járhat a gyártási folyamatok és a kockázatkezelés szempontjából.

Amint a vállalatok digitálisan összetettebbé válnak és eljutnak az Ipar 4.0 szintjére, ezek a következmények sorsfordítók lehetnek. Paul Myler, (Mars Chocolate-Észak Amerika, Ellátási lánc-stratégiai és ipari mérnökség igazgató): „A statikus modellezés bizonyos területeken jól működik, de nekünk olyan eszközre volt szükségünk, amely feltárja a különféle „mi lenne, ha” típusú szcenáriókat és ugyanakkor többféle, alternatív választ is ad. / Hat telephelyünkön különböző kapacitás, kereslet és termék keverék adatait kell figyelembe vennünk”.

A vállalatok kipróbálhatnak új termelési forgatókönyveket a való életben, de ezek kockázata a költség, az idő és a megismételhetőség szempontjából igen jelentős. Képzeljük csak el ha különféle „mi lenne, ha” típusú kísérleteket kellene lefuttatnunk a való életben?! Még a legjobb esetben sem ideális, rosszabb esetben veszteséges és bizonyos esetekben akár veszélyes is lehet a vállalat egészére nézve.

Ez a fajta „próbáljuk ki” javarészt a szakemberek megérzésén alapul. Ez még működhet is, ha egyfajta dologgal próbálkozunk, de mi van akkor, ha mondjuk, 4 millió üvegsör előállításáról van szó, három különböző földrészen, ahol minden régiónak megvan a maga saját lokális, éghajlati tényezője? Mi emberek eleve elfogultak vagyunk, és ez meghatározza a megérzéseinket is. Az egész vállalat csak az emberi megérzésekre hagyatkozzon?

 

Korszerű alternatívák

Az Ipar 4.0 azt helyezette a figyelem középpontjába, hogy a vállalkozások olyan digitális modellek megvalósítására törekedjenek, amelyek középpontjában összekapcsolhatóság, az adatelemzés és az erősebb ügyfélközpontúság áll. Ez az összekapcsolódás sehol sem tapasztalható tisztábban, mint a prediktív szimulációkban.

A prediktív szimuláció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy digitális ikerpárokat hozzanak létre a folyamataikról (az üzleti adminisztrációs folyamatoktól kezdve a termelési és ellátási láncig). Ezek a prediktív digitális ikerpárok tükrözik a vállalkozások sajátos gyártási folyamatait interaktív módon, és a jövőbeli állapotadatok révén soha nem látott mértékű betekintést és előrejelzést adnak az vállalkozás működési folyamatiról és teljesítményről.

A prediktív digitális ikerpárok figyelembe veszik a valós élet változékonyságát és összetettségét, valamint a létesítmények összes fontos logikai és ütemezési információit. A szimuláció mellett a prediktív digitális ikerpárok tovább bővíthetők más analitikai technológiákkal, például gépi tanulás (ML), Mesterséges intelligencia (AI) algoritmusokkal és irányítópult technológiák (Power BI, Tableau ), stb.

 

Virtuális kockázatmentes döntések

A tesztelés képességének köszönhetően feltételezéseket és döntéseket hozhat a virtuális világban, amelynek köszönhetően olyan területeken hozható egyszerűbb döntést, mint például beruházás, erőforrás tervezés, vagy folyamattervezés. A Britvic a Lanner prediktív digitális ikerpár technológiáját használta egy új nagysebességű gyártósor tervezéséhez Leedsban. Vitruálisan megépíthette és előzetesen tesztelhette a folyamatokat, meghatározhatta a működési költségeket, és beépíthette ezeket a tényezőket a költségvetésbe. Mindezek összességében felbecsülhetetlen termelési és pénzügyi adatokat, előrejelzéseket szolgáltattak.

Miután elkészül egy gyártási vagy üzleti folyamat prediktív szimulációs modellje, azokon különféle eseményeket futtathatunk és különféle „mi lenne, ha?” típusú kérdéseket tehetünk fel. Ezek lehetővé teszi az elemzők és a döntéshozók számára, hogy minden kockázat és költség nélkül vizualizálják, és előre meghatározzák az egyes események jövőbeli hatásait és következményeit.

Mint tudjuk, az élelmiszeripar és italgyártás gyors ütemben és folyamatosan változik, a sikerhez elengedhetetlen az új irányelvek alkalmazása és a változások kezelése…

 

 

 

Forrás: https://www.lanner.com/en-gb/insights/blog/answering-the-what-if.html